Pálosok Nyomában – Salföld (kolostorrom) – Zalacsány (Övényeshegy régészeti helyszín)

Közzétéve Szerző:
Kirándulásunk a Pálosok Nyomában programsorozat részeként valósul meg.
A salföldi romot lovas kocsikkal közelítjük meg!

2024. 04. 27. szombat


Szakmai vezetőink:

Pető Zsuzsa Eszter régész-muzeológus, pálos kutató, a Pálosok című kiállítás kurátora, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, a Magyar Régész Szövetség, az Európai Régész Szövetség, a várkutató Castrum Bene Egyesület, illetve a Hungarikum Bizottság Természeti és épített környezet Szakbizottság tagja.

Simmer Lívia régész, történész, régészeti osztályvezető, régész-főmuzeológus Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága Régészeti Osztály, Castrum Bene Egyesület tagja.

Salföld: Az eredeti templom valószínűleg nem a pálos rend építészeti munkájának eredménye, hanem a szerzetesek egy már meglévő román kápolnát vettek birtokukba, amit később körülépítéssel saját igényeik szerint kibővítettek. Az újjáépített templom már a pálos rend sajátos építési stílusának jegyeit viseli: a templomépületet keletre tájolták, ehhez a kolostor északról csatlakozik.

A salföldi pálos kolostort az Atyusz nemzetségből származó kőkúti Sal család alapította 1263 előtt, majd Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelték fel. A kolostort először Pál veszprémi püspök említi „Kőkút sancte Maria Magdelene” formában egy Boldog Özséb által készíttetett 1263-as összeírásban. Ebben IV. Orbán pápa felhatalmazására a pálos rend első kolostorait írták össze, hogy a pápaság megállapíthassa, bejegyezhető-e a remeteség szerzetesrendként. Az összeírt hét kolostor közül csak a bakonyszentjakabi találtatott rendi működésre alkalmasnak. Valószínűleg ekkor épült az eredeti román stílusú egyhajós templom, a kerengő, valamint néhány köréje telepített remetekunyhó.

A gótikus templomhajó romjai

A kolostor később egy 1307. július 12-i oklevél említi, melyben „Barnabás fia Kelemen a veszprémi káptalan ábrahámi jobbágya saját lelki üdvéért egy szőlőt adományoz a köveskúti remeték Szt. Mária Magdalena tiszteletére szentelt egyházának”. A káptalan hozzájárult az adományhoz, amennyiben a szőlő utáni tizedet megfizetik. Ennek ismeretében érthető meg a kolostor alá épített hatalmas borospince szerepe is.

Az 1440-es évek első felében I. Ulászló király és Erzsébet özvegy királyné hívei között ebben a térségben kemény harcok dúltak, ekkor több más kolostorral egyetemben a salföldi is elnéptelenedett. Az uzsai pálos kolostorba így ferencesek kerültek Márton pálos főperjel hozzájárulásával, sőt közölte, szívesen átengedi a ferenceseknek a szintén elhagyott kőkúti kolostort is, de arról nincs adat, valóban ferencesek költöztek-e ide. Annyi bizonyos, hogy az uzsai kolostor még 1455-ben is üresen állt, és valószínű, hogy a pártharcok lecsillapodása után a pálosok visszatértek az elhagyott kőkúti kolostorba.

1475-ben a kőkúti kolostor megújítása érdekében István bíboros búcsúengedélyt adott ki, a századfordulón pedig késő gótikus stílusban átépítették. 1487-ben a pálos rend prior-főgenerálisa a bakonyszentjakabi pálos kolostor tulajdonába engedett át egy, korábban a pálosok kezelésében lévő malmot, ahonnan a törökök hírére eltávoztak a szerzetesek. Annyi bizonyos, hogy Gyöngyösi Gergely pálos generális Inventáriumában (1520-as évek) már nem szerepelt a kőkúti monostor, vagyis ha lakták is még szerzetesek, azok nem pálosok lehettek.

Amikor a 16. századi végvári harcok elérték a Balaton-felvidéket, a kolostor már elhagyott és düledező volt. A kolostor valószínűleg az 1554. november 7-i Tihanyt és Csobáncot eredménytelenül támadó török hadjárat áldozata lett.

Zalacsány/Örvényeshegy: Az örményesi kolostor története 1378-tól ismert hiteles forrásból, amikor az örményesi perjel Eleket elcserélte egy másik birtokért. Az alapítás azonban már korábban történhetett, talán már a 13. század végén. 1378 után a 14. század végéig folyamatosan követhető a kolostor története. 1388-1503 között olyan jelentős birtokadományokkal gyarapodott, hogy a rend egyik legjobban ellátott kolostora lett. Kegyura mindvégig a Kanizsai család volt. Sőt, a Documenta Artis Paulinorum szerint e Boldogasszonyról nevezett örményesi kolostort ez a Kanizsai család is alapította 1378 előtt, első lakói pedig valószínűleg az Elek-Szigete kolostorból települtek át. Más források konkrétan megnevezik az alapítót, amely szerint a kolostort “Kanizsai Miklós tárnokmester, Zala, Vas és Sopron vármegyei főispán alapította 1390 körül a Boldogságos Szűz tiszteletére, a pálos szerzetesek számára.” Kanizsa területe – amelyhez az örményesi rendház is tartozott később – a 13. század közepétől, amikor a forrásokban felbukkan, nagyrészt két jelentősebb birtokos kezén van. Károly Róbert 1323. évi adományozása révén került az Osl nembeli Lőrinchez, amikor a Kanizsai család alapítójának adta Kanizsaszeg várát és tartozékait. Lőrinc, aki a király pártjára állt, 1319-ben foglalta el a várat Károly Róbert számára. Lőrinc fia, Kanizsai Miklós alapította tehát egyes források szerint az örményesi pálos kolostort. Tudjuk, hogy miután egészségi állapota miatt hivataláról leköszönt, Kanizsára vonult vissza és itt hunyt el 1404 márciusában. Az általa emeltetett örményesi kolostorban lett eltemetve.

forrás: palosepiteszet.hu / pálos resort

Kísérőnk: Szick Gergely +36 70 311 8536


Utasaink felszálláskor audio guide készüléket kapnak, hogy az előadások közben zavartalanul nézelődhessenek.


Regisztrálni a szakmaiut@oltarimult.hu e-mail címen lehet.
Információ: +36 20 312 5925

A csend őrei, Isten szolgái – A pálos rend történetéről és régészeti kutatásáról

Közzétéve Szerző:
2023. november 14. kedd 18.00 óra

A pálos fehér barátok középkori története, egészen a rend alapításától fogva (13. század) különleges utat járt be. A 13-14. század, azaz kialakulásuknak és megszilárdulásuknak a története is más módon írható le, mint a késő középkori időszak. Először a remeteségek és az abból fokozatosan kilépő kolostori közösségek életmódja kutatható, míg felvirágzásuk, a pálos kolostorok kiépülésének időszaka már a kiépült pálos szerzetesi hálózat és gazdálkodás keretében ismerhető meg. A forrásadottságok mellett a régészeti kutatások régi és új eredményeit is áttekintjük.

Előadó: Pető Zsuzsa, régész, történész, pálos kutató (Magyar Nemzeti Múzeum)

Helyszín: A L T E M P L O M (1133 Budapest, Pozsonyi utca 58. – Bejárat a Gogol utca felől!)

Jegyek elővételben: 2.000,- Ft / aznap a helyszínen: 3.000,- Ft

Regisztráció: rendezveny@nemzetkishuga.hu
Információ: +36 20 312 5925

2023. október 28. szombat

Közzétéve Szerző:

N a gy v á zs o ny – P o r v a – Cs a t k a / Pálosok Nyomában, főurak pálos kolostorai a késő középkorban

Szakmai vezetőnk: Pető Zsuzsa, régész, történész, pálos kutató (Magyar Nemzeti Múzeum)

Látszólag eltérő helyszínekre utazunk a csatkai, porvai és nagyvázsonyi, középkori pálos kolostorok látogatása során. Két álló, ma is működő, a 18-20. század jegyeit is magánviselő templomot látogatunk meg: a porvai egykori pálos kolostor (alapítva 1427) temploma mellett a legújabb kutatások igazolták a kolostorépület alaprajzát, ahogyan a csatkai (alapítva: 1350-es évek), felújítás előtt álló templom mellett is az elbontott kolostor alapfalai mutatkoznak.

A vázsonyi kolostorrom árnyékában pedig a Kinizsi Pál és Magyar Balázs által alapított kolostor a legifjabb mindközül, 1482. május 5-én kelt alapító okirata máig hirdeti az egykori hadvezérek szándékát és a pálos rend dicsőségét
Nagyvázsony: Szent Mihály monostor. Mátyás király legendás hadvezére, a török elleni hadjáratok kiemelkedő hőse, Kinizsi Pál, a királytól 1472-ben kapta meg szolgálatai jutalmául a vázsonykői erődítményt és a hozzá tartozó uradalmat, amelyet otthonának rendezett be. Kinizsi jelentős építkezésbe kezdett, kibővítette a várat, átépíttette a falu plébániatemplomát, és ekkor alapította meg a pálosok kolostorát és templomát is. Számos legenda maradt fenn az alacsony sorból származó, csupán tehetsége által felemelkedett, egy csatát sem vesztett hadvezérről. A mondai hagyomány úgy tartja, hogy a pálos kolostort egyik török rabjának váltságdíjából építtette. Hogy ez igaz, vagy sem, nem tudjuk, de tény, hogy Kinizsi a család temetkezőhelyének szánta az 1480-1483 között felépült templomot.

Porva: Szentlélek templom. A Garai család 1427-ben megvalósította régi tervét. László, a későbbi nádor kolostor alapítására kért engedélyt a pápától Remete Szent Pál rendje számára. A már meglévő, Boldogasszony titulusú kápolna mellett 1440 előtt elkészült a Szentlélek-kolostor, 1441-ben már Porva perjele kérte a rendház javára kapott adomány megerősítését Ulászló királytól.
A pálosok az 1430-as évek végétől az 1540-es évek közepéig működtek Zirc közelében fekvő klastromukban. Porva község sem az 1488. évi adóösszeírásban, sem későbbi jegyzékekben nem szerepelt, tehát a kolostor mellett más település nem volt. 1546-ban már elhagyottként írták össze a porvai rendházat és tartozékait, a török támadások közeledtével a szerzetesek kiürítették a kolostort, és biztonságos területre vonultak vissza. Birtokaikat 1638-tól a pápai pálosok gondozták. A kolostort és templomát 1732-ben romosnak írták le, a rá következő évtől – szintén a fehér barátok közvetítésével – megkezdődött a hely újratelepítése. Főleg osztrák és német ajkú morvaországi erdőmunkások, iparosok érkeztek, ők bontották szét a klastrom és temploma téglából épült maradványait, majd építették a gótikus templom helyén, alapjainak felhasználásával, az új plébániai egyházat 1782 és 1784 között. Ugyanekkor – a szerzetesrendek II. József általi feloszlatása miatt – a pálos birtokok az állami vallásalapba kerültek.

Csatka: Sarlós Boldogasszony titulusú egyház szentélye és tornya annak a templomnak és kolostornak a megmaradt része, amelyet a hazai alapítású pálos szerzetesrend számára építettek a XIV. század derekán. Csatka neve első ízben 1326-ban fordul elő írásban: Károly Róbert ekkor vette el – Csókakő és Csesznek várával együtt – a legyőzött Csák Máté fiaitól. Nagy Lajos király hű emberének, Hédervári Kont Miklós nádornak adományozta a falut, az országnagy adományából épült a gótikus rendház és a templom 1357 és 1361 között.
A pálos rend hazai művészetének kiváló kutatója, Guzsik Tamás (1947-2002) szerint a klastrom már 1357 előtt épülőben volt. Lajos uralkodásának tizedik évében, 1352-ben alapított egy sor apátságot kedvenc szerzetesei számára, Kont Miklós a királytól kapott csatkai, répcei és bárándi birtokainak átengedésével csupán meggyorsította a munkálatokat. A középkori csatkai rendház a legerősebben patronált kolostoraink közé tartozott. A nádor, bőkezű birtokadományai mellé, végrendeletében a barátokra hagyta a Várban látható Vörös Sün ház helyén állt két ingatlanát is. A klastrom töretlen fejlődését mutatja, hogy 1487-ben könyvesházát említették. Ez időben a pápai vikárius fennhatósága alá tartozott, s egy példásan hitbuzgó fráterét – Chatkai Pált – szent életű tagjai közt tart számon a pálos rendhagyomány. A magyar szerzet tragédiáját a törökök támadása okozta. Ahogyan 1541-ben felperzselték a rend budaszentlőrinci anyakolostorát, ugyanúgy elpusztították a csatkai klastromot is Veszprém 1543. évi elfoglalása után. A templom azonban, ha sérülten is, megmenekült. A hódoltság alatt lakatlanná vált települést a pápai pálos barátok szerezték meg az 1630-as években. A gazdátlan községbe Pannonhalmáról hívtak jobbágyokat, akiknek lelki gondozását a móri kapucinus barátokra bízták. A falusiak a kolostor romjaiból építették a házaikat.

Forrás: palosepiteszet.hu

Kísérőnk: Szick Gergely +36 70 311 8536


Utasaink felszálláskor audio guide készüléket kapnak, hogy az előadások közben zavartalanul nézelődhessenek.


Regisztrálni a szakmaiut@oltarimult.hu e-mail címen lehet.
Információ: +36 20 312 5925

Pálosok, rendtörténeti kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Közzétéve Szerző:

A kiállítás 2021. szeptember 12-ig látogatható.

A kiállítás célja, hogy átfogó képet adjon a világon ma négy kontinensen szolgáló szerzetesrend múltjáról, jelenéről és távlatairól. 

BOLDOG ÖZSÉBTŐL A FEKETE MADONNA ZARÁNDOKVONATIG

A Múzeum József nádor-termeiben egyaránt láthatóak a Kárpát-medencei kolostorok régészeti leletei, a középkori, pálos vonatkozású irodalmi emlékeket őrző hazai és külföldi kódexek, kora újkori nyomtatványok, számos liturgikus tárgy, festmény, metszet és szobor, amelyek mind-mind a rend gazdag örökségéről tanúskodnak.

A kiállítás alapinformációkkal és érdekességekkel egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához; azokhoz, akik kevés vagy semmilyen információval nem rendelkeznek a pálos rendről. A változatos témák bemutatásával azok érdeklődését is szeretné felkelteni, akik általános vagy attól mélyebb tudással rendelkeznek a rend történetéről. 

Látványban és digitális meglepetésekben ezúttal sem lesz hiány, hiszen rendkívül színes anyag gyűlt össze, hazai és külföldi világi és egyházi közgyűjteményekből. A kiállítás egytucat tematikus blokkból áll és érdekessége többek között a kerengő-installáció és a Fekete Madonna Zarándokvonatot megjelenítő kisvasút terepasztal.

Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke bízik abban, hogy a tárlatnak köszönhetően még többen megismerhetik e magyar szerzetesrend értékeit, múltját és jelenét:

„minden egyes időszak, amelyben a hit erősebbnek bizonyult a félelemnél, világos tanúságtétel arról, hogy a pálos rend Isten műve”

Kölcsönző intézmények és gyűjtemények:

Budapesti Történeti Múzeum, Celldömölk / Nagyboldogasszony Plébánia / Dobó István Vármúzeum, Eger / ELKH BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest / Első Remete Szent Pál Monasztikus Nővérei, Erdőkürt / ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, Budapest / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest / Herman Ottó Múzeum, Miskolc / Iparművészeti Múzeum, Budapest / Janus Pannonius Múzeum, Pécs / Keresztény Múzeum, Esztergom / Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém / Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár, Budapest / MNM-Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest / Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum, Budapest / Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Budapest / Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjtemény, Budapest / Országos Széchényi Könyvtár, Budapest / Pécsi Egyházmegye, Püspöki Iroda, Pécs / Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár /Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, Székesfehérvár / Szépművészeti Múzeum, Budapest / Thúry György Múzeum, Nagykanizsa / Tragor Ignác Múzeum, Vác / Zsolnay Örökségkezelő NKft, Pécs 

Donum Artis műtárgyreprodukciós vállalalt / Gömör-kishonti Múzeum, Rimaszombat / Rimavská Sobota / Jasna Góra-i pálos főkolostor, Częstochowa / Metropolian Museum of Art, New York, Minneapolis Institute of Art, Minneapolis, / Uffizi Galéria, Firenze / Varsói Nemzeti Könyvtár, Varsó

Kiemelt pálos program a Magyar Nemzeti Múzeum P Á L O S O K című kiállítása végén:

szeptember 09. csütörtök 18.00 – 19.30 – Kerekasztal-beszélgetés a pálos rend történeti szerepéről / A pálosok szerepe a társadalomban. Mit adtak nekünk a pálosok? Tudományos beszélgetés szakemberek közreműködésével: régészek, történészek, művészettörténészek, irodalomtörténészek stb. / regisztráció

Moderátor: Bojtos Anita

Részvevők: Sarbak Gábor, Serfőző Szabolcs, Pető Zsuzsa és még sokan mások

A kiállítás weboldala:

www.paloskiallitas.hu

Pálosok Nyomában “Barlangtól a kolostorig”

Közzétéve Szerző:

2021. április 18. vasárnap – Márianosztra – Kóspallag – Vác

09.00 indulás Budapestről busszal.

“Barlangtól a kolostorig” címmel Pálosok Nyomába eredünk, ahol mélységében ismerjük meg a Magyar Pálos Rend múltját és jelenét a mai kutatási és ásatási eredmények tükrében. Hiteles a Pálos rend által elismert pálos kutatók (Bojtos Anita, történész – barokk kor – Szalézi Szent Ferenc sajtóösztöndíjas újságíró, Pető Zsuzsa, régész, történész – középkor – Magyar Nemzeti Múzeum) lesznek velünk ezeken a zarándoklatokon.

Utasaink felszálláskor audio guide készüléket kapnak, hogy az előadások közben zavartalanul nézelődhessenek.

M á r i a n o s z t r a

Szentmisén veszünk részt a templomban! Leghíresebb, és a rend története szempontjából is legfontosabb Márianosztra kolostora a Börzsöny lábánál, amelyet a rend barátja, Nagy Lajos király alapított 1352-ben. Harminc év elteltével, 1382-ben innen indult el 16 pálos Lengyelországba, hogy megtelepedjen Krakkó fölött, a mai rendi központnak is helyet adó Czestochowában. Márianosztra jelentősége a barokk korban ismét fölívelt, erről tanúskodik a XVIII. századi átépítésű bazilika, valamint a barokk kálvária is a szomszédos dombon. A rend feloszlatása után a pálos kolostorból börtön lett – itt raboskodott egy ideig a fehérvértanú Mindszenty József bíboros, hercegprímás is.

B a r o k k K á l v á r i a

A Börzsöny egyik legszebb fekvésű települése, Márianosztra büszkélkedhet a Dunakanyar leglátványosabb Kálváriájával. A falu keleti szélén magasodó Kálvária-hegyet a XVIII. század óta koronázza a barokk szoborcsoport és a kis kápolna. A kálváriaút a stációkkal hársfamatuzsálemek közt kanyarog a pompás kilátást nyújtó hegyre. A kálvária kialakítását a nosztrai pálos szerzetesrend szorgalmazta. 1756-ban szentelték meg a kálváriakeresztek helyét, 1759-ben pedig Szluha Gergely és Kopacsek Péter szerzetesek felállították a 16 stációt. Még abban az évben megérkezett az első zarándok a keresztútra, amely később zarándokhellyé vált. 

K ó s p a l l a g

A toronyaljai kolostor helyén egy 13. századi település, illetve a környéken 13. századi telepek (pl. Hanta falu) voltak, a patak másik partján, a Korompa-patak torkolata feletti, meredek oldalú domb tetején a 13. században kisméretű, sánccal, árokkal övezett vár, Bibervár állt. A toronyaljai kolostor, nevét is a mindössze 300 méter távolságra fekvő Árpád-kori kis erődítésről, megerősített toronyról kapta. A kolostor alapítója a lakatlanná vált vár és falu ismeretlen birtokosa lehetett, a kolostor keletkezését a 14. századra helyezik a szakemberek. Nagyon kevés írásos adat emlékezik meg a toronyaljai kolostorról. Érdekesség, hogy építéséhez felhasználták a vár köveit, de erre a célra egy kőbányát is nyitottak a közelben, amire az idősebb kóspallagi lakosok még emlékeznek.

V á c

A kirándulás során nem csak Márianosztra 650 éves történetét és a pálos életforma jellegzetességeit ismerhetjük meg, hanem a közeli Kóspallagon a pálos kolostor romjait, valamint Vácott a pálos szerzetesből váci püspökké lett XVII. századi hittudós, Kéry János életútját is. Előadás a váci székesegyházban.

17.10 érkezés Budapestre a kiindulási ponthoz.

Vezetőnk, előadónk: Bojtos Anita történész, pálos kutató barokk kor / Pető Zsuzsa régész, történész pálos kutató középkor

R é s z v é t e l i díj: 8.000,- Ft / fő

Az utazás ára magába foglalja a teljes útiköltséget, az előadói díjakat,  a  templomi adományokat, a kísérői és teljes szervezői költségeket! 

Regisztráció: palos@avekiallitohaz.hu

Információ: +36 20 312 5925